Várpalota fő vonzereje, a Thury-Vár mellett, sokak számára ismeretlen Tési dombon a buszmegállóban elterülő hatalma Játszó macska néven elhíresült kőmacska szobor, mely lassan 40 éve a tér dísze Várpalotán.
Gyerekek előszeretettel másznak fel rá, simogatják, felnőttek meg szívesen fotózzák és fotózkodnak mellette. Mi először célirányosan a Játszó macska szobrot kerestük fel, mert nagyszüleim kisgyerek koromban itt laktak és régi személyes emlékek kötődtek a macskához. Mindig el kellett sétálni előtte, az akkor monumentálisnak tűnő állat előtt, hogy megsimogathassam. Kíváncsi voltam, hogyan változott az idő múlásával. Közel harmincöt év távlatából semmit nem változott, talán a monumentalitása az, ami számomra átalakult, ahogy felnőttem, de a külseje, tapintása pont azokat az emlékeket idézte fel bennem, mint kislány koromból emlékszem.
Ha már itt jártunk, természetesen a Thury-Vár mellett sem suhanhattunk csak úgy el, itt is megálltunk, még ha csak egy rövidke időre is, de tettünk egy sétát a parkjában és felelevenítettük a régi emlékeket, mennyi időt töltöttünk itt gyerekkoromban. Sétánk végén beültünk egy finom kávéra az udvaránban található Vár Bistroba. Miután elfogyasztottuk, búcsút intettünk Várpalotának és Tés felé vettük az irány, hogy ma már kuriózumnak számító Tési szélmalmokat is szemügyre vehessük. Erről is olvashatnak egy következő beszámolóban. Mindez egy fél napos programunk volt, úgy gondolom, sikerült tartalmasan töltenünk a délelőttöt.
